Jahmesz-Nefertari

Egy különleges királynét szeretnék bemutatni nektek, aki a 18. dinasztia alapítójának, I. Jahmesznek (kb. i.e. 1569-1545) volt a testvérfelesége és halála után isteni rangra emelkedett. A neve Jahmesz-Nefertari[1], melynek jelentése: Jah (holdisten) szülötte, tökéletes társa. Mindketten Szekenenré Taa és Ahhotep gyermekei voltak. Ez a család játszotta a főszerepet a betolakodó hükszószok Egyiptom északi része feletti uralmának megtörésében, és az ország újraegyesítésében.

I. Jahmesz nem közvetlenül apját követte a trónon, köztük uralkodott Kamosze, akit a tudósok sokáig fivérének tartottak, de jelenleg úgy vélik, hogy ő II. Taa testvére volt, aki bátyja hirtelen halála miatt átvette a hükszószok ellen folytatott háború irányítását, mivel Jahmesz akkor még igen fiatal volt. Kamosze halála után került tehát a trónra I. Jahmesz, aki apjához hasonlóan egyik lánytestvérét, Jahmesz-Nefertarit választotta Nagy Királyi Hitvesül, de számos másikat is feleségül vett. Mindez azt a célt szolgálta, hogy a hatalom egy család kezében összpontosuljon. Ennek a korszaknak királynéi igen jelentős szerepet játszottak az állami ügyekben is.

Anyjához hasonlóan Jahmesz-Nefertari is Amon Isteni felesége volt, ez kulcsfontosságú szerepet biztosított a család számára Amon kultuszában, sőt úgy tűnik, a II. prfóféta címet is betöltötte az ország legnagyobb templomában, Karnakban, Amon-Ré kultuszközpontjában, mely egyedülálló egy királyné esetében. Későbbi dokumentumok azt mutatják, hogy a második próféta felelt a templom vagyonáért: ő volt a birtokok, műhelyek és kincstárak fő adminisztrátora, így ő irányította a templom bürokratikus rendszerét.

Jahmesz-Nefertari később – egy sztélé tanulsága szerint – átadta ezt a posztot férjének, cserébe birtokokat és személyzetet kapott, amelyből megalapította Amon kultuszán belül a női templomi zenészek és énekesek testületét. Az Amon isteni felesége pozíciót továbbra is megtartotta.

Viselte a Felső- és Alsó-Egyiptom úrnője címet és Egyiptom szerte olyan templomokat, templomi kultuszokat állítatott helyre, amelyek hanyatlásnak indultak a II. Átmeneti kor zűrzavaros időszakában.

I. Jahmesz és Jahmesz-Nefertari legidősebb fia, Ahmosze-ankh lehetett, aki egy sztélén látható a szüleivel, melyet a Karnak templom harmadik pülönjában találtak. A jelenetben a király Amon-Rének mutat be áldozatot, mögötte áll derekáig érő fia, és fogja egyik kezét, míg őt követi Jahmesz-Neferati férjével azonos magasságú alakja, aki egyik kezét I. Jahmesz vállára helyezi.[2] Ahmosze-ankh azonban még apja halála előtt meghalt, mert I. Jahemeszt egy másik közös gyermek I. Amenhotep követte a trónón, aki még gyermek volt apja halálának idején, ezért uralkodásának elején Jahmesz-Nefertari régensi pozíciót töltött be. I. Jahmesz és a királyné egyik leánya, Mutnofret pedig I. Thotmesz felesége lett.

Jahmesz-Nefertari hosszú életet – nagyjából 70 évet – élt, fiú örökös nélkül meghalt fia után ő segítette a trónra I. Thotmeszt (kb. i.e. 1526-1516), aki „millió évek templomot” építetett számára. Dra Abu el-Nagában sírjához és I. Széthi még álló templomához közel állt Men-Szet[3], mely mára sajnos a földdel vált egyenlővé. A Louvre-ban őriznek egy relieftöredéket, mely talán innen származik.

Ahogy említettem családja többi tagjához hasonlóan eredetileg Dra Abu el-Nagában temették el, de a 21. dinasztia idején koporsóját, múmiáját és emberfejű fedéllel ellátott kanópuszait thébai papok egy rejtekhelyre vitték. 1871-ben találták meg őket a TT320-as Deir el-Bahariban lévő sírban, ahová családjának több tagját is elszállították.

Cselekedeteiért, és azért mert Egyiptom egy új és ragyogó korszakának születésében játszott szerepet, halála után több évszázadon át isteni tiszteletben részesítették. Különösen népszerű volt a köznép körében.

Deir el-Medinében a közösség állítólagos alapítójként tisztelte a királynét és fiát. Kettejük kultusza a falu fennállásának 400 évében folyamatos volt és még annak határain túl is elterjedt. A thébai nekropolisz védelmezőjeként tekintettek rá és fiára. Eredeti szentélyüket nem sikerült azonosítani, de I. Széthi templomot építtetett számukra. Ebben a szentélyben és Deir el-Medina más kápolnáiban maguk a falu lakói látták el a papi feladatokat. Kultuszuk és a hozzá kapcsolódó orákulum utolsó bizonyítéka egyes források szerint X. Ramszesz uralkodására tehető, míg egy másik forrás szerint a 25. dinasztiára.

A királynék újbirodalomra jellemző ikonográfiájával ábrázolták, a fején háromosztatú hosszú parókát, keselyű fejéket, azon egy mödiuszt és két magas tollat visel, hosszú ruhája redőzött. Istennőként ruhája általában hosszú, fehér, melyen áttetsző, redőzött hosszú köpenyt vagy kendőt visel, a derekán díszes, színes öv látható. Koronája olykor kiegészül a szarvas napkoronggal. Bőrszíne lehet fekete, sötétkék, rózsaszín, aranysárga vagy vörös. Fekete bőrszínének jelentése még vita tárgyát képezi. Egyesek úgy vélik, hogy Hathorhoz kapcsolja a királynét, aki fekete tehén alakjában is megjelenhetett. Mások szerint elképzelhető, hogy a Nílus fekete termékeny iszpajára utal, hiszen Jahmesz-Nefertari és I. Amenhotep anya-fiú viszonyban van. Elképzelhető, hogy a 18. dinasztia ősanyjaként tekintettek rá, vagy jóindulatú isteni anyát láttak benne, erre utal, hogy egy feliratban II. Ramszesz az anyjának nevezi, Karnakban egy jelenetben pedig a királynő az „isteni anya” címet viseli. Jahmesz-Nefertarit olykor Ré lányának nevezik, ő pedig egyes feliratokban Amont nevezi apjának.

Nebamon és Ipuky sírjában szentélyben trónon ülve jelenik meg, kezeivel átöleli az előtte ülő I. Amenhotepet. Gyakran jelenik meg más Thébában népszerű istenekkel együtt is, mint például a hegyből kilépő tehén alakjában megörökített Hathorral. Ilyen jelenet látható például Amenemopet (TT277) sírjában. Sokszor jelenik meg családtagjaival és az Újbirodalom más királyi családjainak társaságában is. Inerkhau sírjában (TT359, 20. dinasztia) található például egy ilyen jelenet, ahol a sír tulajdonosa és felesége mutat be áldozatot főként a 18. dinasztia elején élt királyoknak, hitveseiknek, hercegeknek és hercegnőknek.

A királyné mintegy 50 magánsírban jelenik meg Théba nyugati partján. Első ábrázolásai még életében készültek és egészen a Ramesszida-kor végéig előfordulnak.

Jahmesz-Nefertari számos festett kultuszszobrát találták meg a faluban, ezek mind rendkívül hasonló módon örökítik meg: Bal lábbal előre lép, bal karja a mellkasára hajtva, benne a hajlított nyelű cséphadaró, jobb keze nyújtva a teste mellett. A ruhája hosszú és testhez álló, fején háromosztatú paróka, keselyű fejék és mödiusz, melyen olykor ureusz-fríz fut körbe.

A királyné leggyakoribb titulusai: