Anuket

Anuket, Anqet, vagy ahogy a görögök nevezték Anukis, Egyiptom déli határvidékének és az Asszuán környéki kataraktáknak az istennője. Ezt a területet Egyiptomiak a Nílus forrásának tartották. Khummal és Szatettel együtt a Nílus áradásáért felelt és velük együtt védelmezte ezt a térséget. Emellett a vadászat istennője is volt, szent állata a gazella, mely valószínüleg Anuket kecsességére és fürgeségére utal.

Neve nehezen értelmezhető, talán átölelőt jelent, jóindulatúan anyai ölelés, de összezúzás, fojtás értelemben is. Elképzelhető, hogy ez a kettős jelentés olyan kettős természetre utal, mint amilyenről Hathor esetében beszélhetünk, akivel Anuketet Thébában azonosították.

„Brugsh szerint Anuket a Nílus vizének perszonifikációja, úgy gondolja, hogy az istennő nevének jelentése „körülfogni”, „átölelni” és ez utalás a földeknek a folyó által történő „átölelésére” és táplálására.” [1]

Az Óbirodalomban Ré egyik lányaként tisztelték.

A Középbirodalomban bekerült az elephantinéi háromságba, mint Khnum és Szatet gyermeke. Szatet lányaként melléknevei a következők: „Anyjának kecsessége” és „Anyjának szeretettje”.

Mint számos más istennőt Anuketet is összekapcsolták a királlyal, és néha a "király anyja" jelzővel illették. Nem csak a földnek volt tehát táplálója, hanem a fáraónak is. Núbiában, a beit el-wali-i templomban láthatjuk, amint az ifjú Ramszeszt szoptatja.

A görögök Hestiával azonosították.

Anuketet nőalakban, jellegzetes koronával a fején ábrázolták, kezében gyakran tart papirusz vagy uasz-jogart, illetve ankh jelet. Koronája magasan összekötözött nád, vagy tollkorona, melynek alsó részét néha szalaggal és ureusszal díszítették. Olykor szent állatával együtt jelenítették meg. Egy alkalommal, egy osztrakonon gazella formájában ábrázolták, és a szövegben az "Istenek Úrnőjének" nevezték.

Kultusza az Óbirodalomig nyúlik vissza, Felső-Egyiptomban, különösen Elephantinében és Szehel szigetén[2] tisztelték, ahol állt egy neki szentelt templom.

Helyi istennőnek számított Komírban[3] is, ahol gazella formájában tisztelték, egy gazellatemető is található ott.

Ízisz-Szothisszal való azonosításáról egy Ízisz-himnusz számol be Asszuán és Dendera területéről.

III. Szeszósztrisz a katarakta elkerülésére építtetett  csatornát Anuket emlékművének nevezi.

Erősen kötődött Alsó-Núbiához, ahol a legtöbb templomban tisztelték. Egyik mellékneve a „Núbia Úrnője”, azonban nem bizonyítható, hogy innen származik.

Ergamenész [4] núbiai király a dakkai templom egyik feliratában magát a triász sarjaként írja le: „Hnum fia, Szatet szülöttje, akit Anuket táplál”.

Papságának címei közül a következők ismertek: "Anuket első prófétája", "Anuket prófétája" (Hm-nTr), "Khnum, Szatet és Anuket prófétáinak elöljárója", "Anuket wab-papja" és "Anuket Házgondnoka" (jrj-at).

18. dinasztia  korabeli feliratok Elephantinén Anuket számos ünnepét említik:

- Paophi[5] hónap 18. napján Khnum és Anuket ünnepe,

- Paophi hónap 28. napján Szatet és Anuket ünnepe,

- Athür[6] hónap 30. napja Anuket ünnepe.

II. Amenhotep Anuket egy háromnapos ünnepét hosszabbította meg egy nappal Pakhonsz hónapban. A legutoljára említett ünnepnek része volt egy vízi processzió; a többinek nem ismerjük a részleteit.

Személynevekben a középbirodalom óta tűnik fel az Anuket név, elsősorban a nőknél, például „Anuket adta őt” vagy „Anuket szeretettje”, de előfordul férfinevekben is, mint például az „Ő, aki Anuket”.

Ajánlott linkek:

A beit el-wali-i templom jeleneteiről láthattok képket az alábbi oldalon:

http://alain.guilleux.free.fr/beit_el_wali/lac_nasser_temple_beit_el_ouali.html

Készítette: Maatkara

Közzétéve: 2016.09.03.

Felhasznált irodalom:

Richard H. Wilkinson, The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, (The American University in Cairo Press, 2003)

George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses (Routledge, 2005)

Manfred Lurker, Lexikon der Götter und Symbole der alten Agypter. Scherz Verlag 2003

LÄ (Lexikon der Ägyptologie)