Basztet

Eredetileg oroszlánalakú istennő, aki később macska alakban is megjelenik. Ezt valószínűleg az idők folyamán egyre szelídülő természetével magyarázhatjuk. Bár fia, Mihosz felfedi eredetének vad oroszlán aspektusait, a későbbi időkben az istennő az anyaság szimbóluma lett, akiről úgy hitték, hogy a terhesség alatt védelmezi a nőket.

A vidámság, a zene, a szerelem istennője, aki sokszor Szakhmet szelídebb megnyilvánulása.

A 18. alsó-egyiptomi nomosz istennője.  Nevének jelentése Bubasztiszi, mely valószínűleg eredetére utal.

Már az Óbirodalomban tisztelték Memphiszben, itt Szakhmettel azonosították, de valószínűleg héliopoliszi kultusza is ugyanilyen régi, ahol Atum leányának nevezték és Tefnuttal azonosult. Ugyanakkor az Óbirodalom idején Hathorral is azonositják.

Volt egy temploma Teti (6. dinasztia) piramisának közelében is.

Fontosságát jelzi, hogy Gizában, Kephrén völgytemplomának homlokzatán csak két istennő nevét jegyezték fel: Hathor, Dél-Egyiptomot, Basztet, Észak-Egyiptomot képviselte.

A Piramis-szövegekben megjelenik veszélyes természete, ugyanakkor gyengéd oldala is megmutatkozik, a király anyja és dajkája (PT 1111).

A Középbirodalomtól Thébában Muttal, Amon hitvesével azonosították.

A Koporsó-szövegekben védelmet nyújt az elhunytnak, bár agresszív aspektusa is megtalálható.

Az Újbirodalom idején úgy vélték, hogy a király, mint Basztet szisztrum játékosa az istennő védelme alatt áll.

Ahogy más nőstényoroszlán istenségeket, Basztetet is a napisten lányának tartották és azonosították „Ré Szemé”-vel, de a holddal is kapcsolatba hozták, mint a „Hold Szeme”.

A Napbárka utasa.

A görögök Artemisszel azonosították

Legkorábban 2. dinasztia-kori kővázákon jelenik meg, ezeken oroszlán-fejű nőként ábrázolták. Az istennő ikonográfiája később megváltozott, a Középbirodalomtól a macskával is társították és az Újbirodalom után gyakran macskafejű nőként ábrázolták.

Megjelenhet nőalakban, macska- illetve oroszlánfejű-nőként, macska és oroszlán formájában. Fején nem mindig visel fejéket, ha igen, akkor az lehet napkorong, a fehér-korona, vagy ureusz.

Macskafejű nőként gyakran tart szisztrumot a kezében, de a szisztrumot is díszíthették macskákkal. A menattal is összekapcsolták.

A görög-római korban oroszlánfejű kígyóként is ábrázolták.

A szerelmen és az anyaságon túl általánosságban is áldást, védelmet vártak Basztettől. Újévkor macskaszobrokat készítettek, jókívánság-felirattal. Nevét gyakran írták rá kicsi szertartási „újévi-flaskákra”, termékenységet, oltalmat remélve.

Más oroszlánistennőkhöz hasonlóan, olyan oltalmazó istenségnek tekintették, aki képes távol tartani a betegségeket okozó démonokat, különösen a veszélyesnek tartott év végi napokon.

De nem csak az egyszerű ember várta az istennő jótéteményeit a következő évre, a hivatalos állami-papi rítus is szükségesnek tartotta, hogy jóindulatát megnyerje. Az újévi szertartáson sólyom-, keselyű-, és macska-szobrocskát tettek a király nyakába.

Az istennő népszerűsége az idő folyamán egyre nőtt, szerepe jelentős volt még a Görög-római korban is.

Fő kultuszközpontja Bubasztisz volt, a mai Tell el-Baszta a Delta észak-keleti részén. Habár mára templomának csak körvonalai maradtak meg, Hérodotosz, aki az i.e. 5. században meglátogatta a helyet, dicsérte annak pompáját. Basztet fesztiválját szintén ő írta le. Szerinte ez volt a legbonyolultabb Egyiptom összes vallási ünnepe közül. Féktelen örömünnep hatalmas tömegek részvételével.

Macskatemetőket Bubasztiszon kívül Szakkarában, a memphiszi nekropoliszban, Thébában, Taniszban, Speos Artemidosban, Beni Hassanban, Gebel Abu Fodaban és Darb el Kareibben is találtak.

Szakhmet-Basztet tulajdonképpen egy veszélyes erő kettősségének igen szemléletes kifejeződése. A szépirodalom is felhasználta ezt a motívumot, a démotikus verzióban ránk maradt ún. Napszem-mítoszban. Itt Thot próbálja visszacsalogatni Egyiptomba a haragvó oroszlán-macska istennőt, aki pillanatnyi hangultának megfelelően hol tomboló oroszlánná, hol szelíd macskává változik.

Amulettjei

Basztet, mint amulett általában ülő macska alakját veszi fel, ezek fajanszból, féldrága- és drágakövekből, valamint nemesfémből készültek. Ebből a típusból vannak olyanok, ahol kölykökkel együtt jelenik meg.

Vannak amulettek, ahol papiruszoszlopon egy vagy több macska ül, de ezek  jelentése nem egyértelmű, elképzelhető hogy Basztet és Uadzset szinkretisztikus formáját szimbolizálják.

Durván megmunkált, de minden kétséget kizáróan macska-alakú amulettek először az Óbirodalom végének temetkezéseiben tűntek fel. Fajanszból és csontból készültek, talán már ezek is az istennőt jelenítették meg. Ellenkező esetben úgy gondolhatták róluk, hogy termékenységet biztosítanak viselőjüknek.

Az Újbirodalom idején féldrágakövekből formázott macskát gyakran foglaltak gyűrűbe. Skaraboidok hátát is díszíthették macskamotívummal.

Az a típus, mely számos kölyökkel ábárzolja, és fajanszból készül, a Harmadik Átmeneti-korban jelenik meg.

Általában ugyanerre a korszakra datálhatók az ülő vagy álló oroszlánfejű-nőt ábrázoló amulettek is. Ezek Szakhmetet, Tefnutot, Mehytet, Pakhetet és Basztetet, sőt még Uadzsetet is ábrázolhatták. Az ilyen amulettek esetében csak a felirattal ellátottakról lehet biztosan megmondani, melyik istennőt ábrázolják.  Kivétel ez alól az a típus, mely, mely általában fajanszból készül, és fejék nélküli, szisztrumot maga előtt tartó oroszlán-fejű nőt ábrázol, olyan trónon ülve, melynek oldalát Nehebkau alakja díszíti. Ennél a szisztrum azt sugallja, hogy ezek Basztetet ábrázolják. Az álló, papirusz-jogart tartó és ureusz-fejéket viselő oroszlán-fejű nőt ábrázoló típusból pedig a rajtuk lévő felirat többet is Basztetként azonosít.

Egyik jellemző ábrázolása macskafejű nőként kezében szisztrummal és menattal, mintás hosszú ruhában. Fején sosem visel fejéket. Szinte mindig van a közelében kölyök, termékenységének bizonyítékaként. Ezek alkalmanként a kezén függő kerek-aljú kosárkában vannak. Az ilyen figurák mindig öntött fémből készültek. Közülük nagyon keveset amulettként viseltek, legtöbbjük azonban túl nagy és nehéz ehhez, valamint talapzattal is ellátták, így fogadalmi szoborként is felállíthatók voltak.

Legismertebb ábrázolása az istennőnek, fekvő macskaként kölykökkel, általában öntött bronzból, de ilyen formában sosem viselték amulettként.

Ajánlott linkek:

Relief Tell el Bastából, Manchester Múzeum:

http://emu.man.ac.uk/webmmtest/objects/common/webmedia.php?irn=25288

Bronz szobor, Fitzwilliam Múzeum:

http://www.fitzmuseum.cam.ac.uk/opac/search/cataloguedetail.html?&priref=62121&_function_=xslt&_limit_=10

Fajansz amulett, Norwich Castle Museum and Art Gallery:

http://www.egyptweb.norfolk.gov.uk/Eg00323.htm

Képek:

Felhasznált irodalom:

The complete gods and goddesses af ancient Egypt / Richart Wilkinson. – London : Thames & Hudson, 2003.

George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses (Routledge, 2005)

W. Helck/ E. Otto/ W. Westendorf, Lexikon der Ägyptologie, Wiesbaden 1975 - 1989.

Christian Leitz: Orientalia Lovaniensia Analecta - Lexikon der Aegyptischer Götter und Götterbezeichnungen