Bat[1]

A 7. felső-egyiptomi nomosz[2] emblémája, a tehénfüles és -szarvas női arc. Ez az egyik leggyakoribb motívum az ókori Egyiptom művészetében és építészetében. Bat istennőt ábrázolja, akiről ennek ellenére, nagyon keveset tudunk. Neve a bA (ejtsd: bá) – lélek szó női alakja. Henry George Fischer szerint elképzelhető, hogy eredetileg Mezopotámiából származik, ugyanis egy hasonló bronzból készült ábrázolást talált Sir Leonard Wooley egy uri királyi sírban. De ezen felül még előfordul néhány mezopotiámiai példa, – mint egy alabástrom váza, melyen szerepel az istennő ábrázolása – de korban egyik sem előzi meg a legkorábbi egyiptomi bizonyítékokat, ezért az istennő valószínűleg egyiptomi eredetű.

Általában nőként ábrázolták, aki a fején viseli a nomoszjelvényt. De a Görög-római korban megörökítették fején Kettős koronával is.

A tehén, mint isteni lény tisztelete az ókori Egyiptomban már a történelem előtti időkben megfigyelhető és az is, hogy az éggel kapcsolták össze. Nagyon szép bizonyítéka ennek egy pala festékpaletta, amely egy girzai sírból (59) került elő, és amelyen egy stilizált tehénfej látható csillagokkal kombinálva. Az állat szarvainak végéhez, feje tetejéhez és A tudósok úgy gondolják, hogy a Napistent minden reggel megszülő égi tehént örökítették meg a palettán, akit később Battal vagy Hathorral azonosítottak. Ezeket a festékpalettákat eredetileg szemfesték vagy arcfesték porítására használták, amely fizikailag és mágikusan is védelmezte a szemet, vagy az arcot. A díszített paletták sírokból vagy templomi depozitokból kerültek elő, ezektől valószínűleg védelmet reméltek, vagy valamilyen kultikus szerepük volt.

A tehénfüles női arc korai ábrázolása megfigyelhető a Narmer palettán is, a paletta mindkét oldalán, felül, vagyis az istennőt úgy kell elképzelni, hogy két arca van, amely mindkét irányba néz.. A későbbi korokban a sztélék tetején az éghez kötődő motívumok szerepelnek felül, ezért valószínűleg itt is az éghez kötődik a tehénfüles női arc, esetleg még az is felmerül, mivel kettő van belőle, hogy a négy kardinális pontra utal. Hierakónpoliszban, a templomkörzetben találták meg. A paletta egyik oldalán, ahol Narmer egy ellenségre sújt le, az uralkodó övén is megjelenik a négy tehénfüles női arc.

Nevének legkorábbi előfordulása egy hierakónpoliszból előkerült egy diorit vázán van, mely az 1. dinasztia idejéről maradt ránk, sajnos igen töredékes állapotban. A száj peremének lapos felső oldalába vésett relief a tehénfüles és -szarvas emberi arc és az a madár hieroglifa kíséri, melynek a hangértéke bA.

A Bat-nomosz legkorábbi ismert ábrázolása Menkauré szoborcsoportján látható. Az istennő „szarvai” már spirálban végződnek és egyes elképzelések szerint a fejék az uterust (anyaméh) jeleníti meg, a feje tetején pedig egy toll jelenik meg, a fej alatt pedig egy megkötött csomó látható. Az kérdéses, hogy a toll esetleg Maattal való kapcsolatra utal-e, ahogy erre egyébként az ókori Egyiptom történetének későbbi szakaszában van példa.

Egy sztélén, mely jelenleg a londoni Univerity College múzeumában van, látható egy asszony, aki az istennő templomi személyzetéhez tartozott. A Heszu állíttatta sztélének mind a pontos datálása, mind a lelőhelye bizonytalan, de keletkezését az Óbirodalom végére teszik. Heszu felesége a sztélé jobb alsó sarkában van, haja rövid, ruhája testhez álló és bokájáig ér, egyik kezével lótuszvirágot emel az orrához. A következő felirat tartozik hozzá: „Az ő hitvese, szeretettje, Bat háremének felügyelője Nefer-Bat”.[3] Az asszony theophor neve azt jelenti: Szép/Tökéletes Bat.

Az istennő nevét ismerjük a Piramisszövegek 1096b mondásából, mely a legjobb állapotban Merenré piramisában maradt fenn. Így szól: „Merenré Bat, az ő (az istennő) két arcával.”[4] Az uralkodót tehát azonosítják az Battal.

Az Óbirodalomból ismert a HqA-bAt papi - más elképzelés szerint udvari - cím, illetve kultuszának bizonyítéka a már fentebb említett Bat háremének felügyelője cím is. A Bat-fétis egy hivatali rang, a Palota felügyelője (xrp-aH) jelképe volt az Óbirodalomban. Szakkarai sírokban találkozhatunk olyan ábrázolással, hogy a sír tulajdonosa a mellkasán viseli a Bat-jelvényt.

II. Pepi egy koptoszi építményén a Bat-fétis a dzsed-oszloppal felváltva védelmező szimbólumként jelenik meg.

A Bat-fétist már az egyiptomi történelem korai időszakában összekapcsolták Hathorral, aki egy ősi krokodilistent kiszorítva a szomszédos 6. felső-egyiptomi nomosz domináns istennőjévé vált és a 4. dinasztia végére denderai kultusza az egyik legbefolyásosabb lett Felső-Egyiptomban. A tehénfüles női arccal díszített szisztrum a 11. dinasztia idején már bizonyíthatóan Hathor egyik szimbólumaként jelenik meg. I. Szeszósztrisz karnaki szentélyén, mely a Középbirodalom idejéről származik (11. dinasztia) a 7. felső-egyiptomi nomosz helyi isteneként azonban még Batot nevezik meg. Az Újbirodalom idejére Batot teljesen elhomályosította hatalmas szomszédja, Hathor, ekkor már városának úrnőjeként is ő szerepel.

Az Újbirodalom idején úgy tűnik, hogy a Bat-jelvény egy a királytól kapott kitüntetés, esetleg továbgra is hivatali jelvény; Amenhotep, Hapu fia ugyanis arról számol be halotti templomának feliratában, hogy aranyból és drágakövekből készült Bat-jelvényt kapott a mellkasára. Hathor-istennő tehén alakban gyakran visel menat-nyakéket, de az Újbirodalomtól az is előfordul, hogy az ő és más tehénistennők nyakában a Bat-jelvény látható. I. Széthi abüdoszi templomán például a szentélyében fekvő Sentait tehénistennő nyakában látható a jelkép.

A Hm-bAt (Bat szolgája) papi rang a Szaiszi korból és a Görög-római korból bizonyított, s ugyancsak e korból ismert a Hm-nTr bAt (Bat istenszolgája) papi titulus. A Bat-jelvény viselésére a III. Átmeneti korban és a Későkorban is ismerünk példákat. A karnak cachetteből került elő Harsziésze kockaszobra (CGC 42210). Harsziésze a szobor feliratában a Bat-jelvényre úgy hivatkozik, hogy megkapta a palotában Maat jelvényét. Hathort, mint Ré leányát azonosíthatták Maattal, elképzelhető, hogy ezért utal Horsziésze a Bat-jelvényre mint Maat szimbólumára.

A Görög-római korban a király egyik isteni anyjaként tekintettek rá és Hathor mellett olykor Ízisszel és Muttal is azonosították, emellett a peret évszak II. hónap 13. napjának uralkodó istennője volt.

Készítette: Maatkara

Közzétéve: 2014.08.04.

Utoljára szerkesztve: 2023.12.10.

Felhasztnált irodalom:

Henry Georg Fischer: The Cult and Nome of the Goddess Bat (Journal of the American Research Center in Egypt Vol. 1. pp. 7-18. 1962)

Leitz – LÄG Band II 735

LÄ Band I 630-632