Kherty

Éva kérésére 2005-ben röviden összefoglaltam, mely isteneket tiszteltek kosalakban az ókori Egyiptomban. Közülük külön leírás készült már Khnumról, Herisefről és Banebzsedetről. Most végül, de nem utolsó sorban szeretném Khertyt is részletesebben bemutatni.

Az Archaikus kortól bizonyított, de az Óbirodalomban volt népszerű. Kultusza a 2. alsó-egyiptomi nomoszban található Letopolisz[1] térségéből ered, ezért gyakran jelenik meg, vagy említik együtt az ottani sólyomalakú isten Hórusz Khenty-irti társaságában. Később a Letopolisz élén álló Hórusz megkapja Kherty[2] kos alakját. Majdnem úgy tűnik, mintha Kherty a sólyom isten előtt vagy mellett a város főistene lett volna. Alkalmanként mindenesetre viseli a Letopolisz élén álló jelzőt. Neve az jelenti „a lenti” – a túlvilágon élő halotti istenség volt. A Piramisszövegek 1308-as mondásában a király állával azonosítják. Az Óbirodalomban Ozirisz jóindulatú társának tartották, aki segítkezik a király sírjának védelmezésében. Ugyanakkor a 350-es mondásban negatív aspektusa van és magának Rének kellett megvédenie a királyt Kherty rosszakaratától.

Fekvő kosidolként, vagy kosmúmiaként jelenik meg. Kezdetben az istállók istene, aki megvédi a szent juhcsordát annak vándorlása közben, különösen akkor, amikor a vetőmagot tapossák a termőföldbe, ekkor ugyanis az áradás vize még a földeken van. A Piramisszövegek leírják vándorlását és szolgálatait mint révész, aki a túlvilági folyón átviszi az elhunytat. Helyét a Koporsószövegekben és a Halottak könyvében Aken veszi át. Az Amduat 9. órájában viszont megjelenik. Másik kultuszhelye a Piramisszövegek szerint Neszat, melyet azonban ezidáig nem sikerült azonosítani. A Középbirodalom idején is ismert, de a Koporsószövegekben nem fordul elő. Napistennel való azonosításának köszönhetően kultusza a reneszánszát éli a Későkorban.

Khertyt bár általában kosként ábrázolták, de bika és oroszlán - aki a Piramisszövegek szerint az emberek szívéből él - formájában is megjelenítették, mindhárom formájában azonosíthatták Rével. Mint oroszlán, a Letopoliszi Hórusz egyik variációja, akit pásztornak tartanak. Kosformája miatt társították Khnummal is.

Készítette: Maatkara

Felhasznált irodalom:

LÄ Band I. 944-945

Bonnet – Reallexikon (Walter de Gruyter GmbH & Co. KG, Berlin 2000)

Budge II. kötet E.A. Wallis Budge: The Gods of the Egyptians or Studies in Egyptian Mithology Vol 2. (Chicago, The Open Court Publishing Company, 1904)

George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses (Routledge, New York 2005)

Richard H. Wilkinson, The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, (The American University in Cairo Press, 2003)