Nehebkau[1]

Jóindulatú kígyóisten. Legyőzhetetlensége a védelem forrása volt az egyiptomiak számára a túlvilágon és az e világon egyaránt. Úgy vélték egy barlangban él. Társának Nehemtawy istennőt tartották. Gyakran a Naw-kígyóval[2], alkalmanként a kA-kígyóval azonosították.

Neve először a Piramisszövegekben fordul elő, amely úgy jellemzi, mint „nagy kígyó, aki tekervényekben gazdag”. Nevének körülbelüli jelentése „Aki a kA-kat adja”[3], másik forrás szerint „Aki a kA-kat befogja”.[4]

A Piramisszövegek Szelket skorpióistennő fiának nevezik. Jelentős szerepet kap olyan mondásokban, melyek célja a mérgező csípések áldozatai egészségének helyreállítása. Más források szerint a föld istenének, Gebnek és az aratás istennőjének, Renenutetnek a fia.

Az Óbirodalomban a király védelmezője, fogadja őt a túlvilágon, ételt biztosít számára. Később gyakran úgy ábrázolják, amint a halottnak edényeket nyújt át. Egy ugyancsak óbirodalmi utalás szerint Nehebkau erejét Atum kontrollálja úgy, hogy egyik ujját a kígyó gerincére nyomja. Az uralkodót rituális jelenetekben néha hozzá hasonlították, illetve képmásának nevezték.

A Piramisszövegek[5] szerint ellenséges kígyódémon is lehetett, akit varázsigékkel kell legyőzni.

Egy középbirodalmi mondás a halottat Nehebkauval azonosítja, akin nem fog az ártó varázslat, nem sebzi meg sem a tűz, sem a víz. Hatalmának forrásai chthonikus eredete, kígyó természete és a hetes szám mágikus ereje, mivel úgy vélték hét kobrát nyelt el. Egy másik mondásban pedig, mely az elhunyt szívének jólétére vonatkozik, a halott megkér más isteneket, hogy adjanak helyes útmutatást Nehebkauhoz.

Egyike a 42 bírának, akik a mérlegelés során jelen vannak, így egyfajta túlvilági őrként jellemezhető, aki a megigazult elhunytnak a kA erejét átadja. A túlvilágon felelős az elhunyt néhány testrészéért, például a nyakáért, torkáért, szívéért. Megjelenik az Amduat 4. órájában, ahol azt írják róla, hogy a száján lévő levegőből él. A Későkorban Apophisz és Széth elpusztításában is részt vesz.

Nehebkau nem csak minden isten kA-ja (kA n nTr nb), hanem hatalma van azok bA-ja és Ax-ja felett is. Az isteneket csakúgy, mint az embereket élettel ajándékozza meg.

Rendkívül szoros kapcsolatban áll a napistennel, az "Idő ura"-ként a nemzőjének tartják. Ebben a formájában ősistenként jelenik meg. Azonosítják Ré-vel, viseli jelzőit, mint például az "Ég királya"; a "Kilencség bikája" vagy „Nut bikája”, a napbárkában utazik az égen. Későbbi szövegekben Kamuteffel is azonosítják.

Általában karokkal és lábakkal rendelkező kígyóként, vagy kígyófejű férfiként ábrázolják. Kígyó formájában gyakran ábrázolták isteni trónusok oldalain, védelmező szerepe miatt. Amuletteken és dísztáblákon is megjelenik kígyóalakban karokkal, vagy mint emberi lábakon álló kígyó, kezeit - melyben gyakran edényeket tart - az álla alá emelve, illetve kigyófejű emberként is. Hypokephalokon[6] ithyphallikusan, mint egy termékenységisten van ábrázolva. Az Újbirodalomban olykor kétfejű kígyóként is megjelenítették. A Középbirodalom idejéről ismert egy férfitestű, skarabeusz-fejű ábrázolása, amint trónon ülve jobb kezében egy gyíkot, bal kezében egy kobrát tart. A Görög-római korban megjelenik sólyomfejű férfiként, olykor Kettős-koronával a fején.

Kultuszban részesült Herakleopolisz Magnában[7] és egy ZSSt nevű helyen, amit Dioszpolisz Parvával hoznak összefüggésbe.

A Középbirodalomban már tartottak Nehebkau-fesztivált, mely a Peret évszak első hónapjának első napjára esett.

Feltehetőleg széles körben tisztelték a népi vallásban erős természete és segítő, támogató tulajdonságai miatt. Amulettjeinek számos példáját ismerjük. Az Újbirodalom végén jelentek meg, de a legtöbb példány a III. Átmeneti korra és későbbre datálható. Általában fajanszból készültek, de fennmaradt egy bronzból készült, arannyal díszített példány is. Ismert egy amulettje, mely a mellső lábait az ajkához érintő, kígyófejű majomként ábrozolja.

Az Újbirodalomban NHbt-kA néven megjelenik egy védelmező kígyóistennő is.

Ajánlott linkek:

1. Fajansz Nehebkau amulett a III. Átmeneti korból a Smithsonian Intézet honlapján.

http://www.asia.si.edu/collections/zoomObject.cfm?ObjectId=4161

2. Szakhmet amulett a III. Átmeneti korból. Anyaga zöld fajansz, magassága 5,3 cm. Az oroszlánfejű Szakhmet trónun ülve, kezében szisztrumot tartva jelenik meg. Trónját mindkét oldalon Nehebkau kígyók díszítik.

http://www.gustavianum.uu.se/vm/vmdb/vmdb.php?lang=sv&act=view&post=595

3. Fajansz Udzsat-szem amulett a III. Átmeneti korból (kb. i.e. 1069 - 664), melyet Nehebkau alakok díszítenek. Egy magángyűjteményben található.:

http://images2.bridgemanart.com/cgi-bin/bridgemanImage.cgi/400wm.HSC.3778230.7055475/325594.jpg

4. Ezen az oldalon a W. Arnold Meijer Collection későkori isteneket ábrázoló szobrait és amulettjeit lehet megnézni. Közülük három kapcsolódik Nehebkauhoz. A 3.19-es számú egy tömör rézötvözetből készült 20,5 cm magas szobor a Későkorból (kb. i.e. 712 - 30). A 3.33a Nehebkau egy tömör rézötvözetből készült amulettje a III. Átmeneti korból (kb. i.e. 1070 - 712), mely 5,5 cm magas. Végül a 3.33b egy az istent ábrázoló fajansz amulett szintén a III. Átmeneti korból.

http://www.objects-for-eternity.com/site/object.php?catid=3&catnome=LATE%20PERIOD,%20PTOLEMAIC%20and%20ROMAN%20PERIODS

Képek: 

Felhasznált irodalom:

George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses (Routledge, 2005)

Richard H. Wilkinson, The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, (The American University in Cairo Press, 2003)

LÄ, Band IV., 338-390

Carol Andrews, Amulets of Ancient Egypt (University of Texas Press, 1998)

Orientalia Lovaniensia analecta 113 – Lexikon der ägyptischen Götter und Götterbezeichnungen - Christian Leitz (UITGEVERIJ PEETERS (2002) Band IV., 273