Szobek

 

Eredetileg krokodil, víz és termékenyég isten, akit különösen a Fajjumban tiszteltek, az Újbirodalomban teremtő aspektussal ruházták fel, majd a Ptolemaiosz korban számos istennel azonosulva univerzális isten lett. Kultuszának eredete valószínűleg a krokodiltól való félelemre, ugyanakkor Nílussal való kapcsolatára vezethető vissza. Nevének jelentése krokodil. A fáraó erejének és hatalmának szimbóluma. A horizont mitikus hegyének, Bakhunak az ura, ahol úgy tartották, hogy karneolból készült temploma áll. Anyjának Neithet, apjának Senuit tartották.

A Görög-római időkig nem társítottak hozzá sem feleséget, sem gyermeket, ekkor Kom-Ombóban és Philén istenhármasság fejeként tisztelték, hitvesének Hathort tartották, gyermeküknek Honszut.

 

Legkorábbi kultuszközpontja a Fajjumban található, melynek lassú folyású folyamaiban és tavaiban különösen sok krokodil élt.

Egy Tarkhanból előkerült, 1. dinasztia korabeli pecsétnyomón a krokodil standardon jelenik meg, egy hajlított tetejű palota-homlokzat mellett, melynek tetején tehénfej látható. Ezt Petrie később Fajjum-szentélyként azonosította, melyre a Piramisszövegekben[1] is történik utalás és később ez a jel a Fajjum fővárosának Sedetnek[2] a determitavíumaként jelenik meg. A tény, hogy Tarkhan nincs messze a Fajjumtól kedvez Petrie elméletének.

Egy későbbi Fajjum-szentély ábrázoláson, mely Neuszerré Naptemlomában található a krokodil nem standardon, hanem a szentélyben, a földön fekve jelenik meg, bepólyálva, csak a feje emelkedik ki a csomagolásból. Ezt a fétis-szerű alakot Szobek különböző más istenekkel osztja, mint például a Hierakónpoliszi Hórusz, Hórusz-Henti-irti, a Letopoliszi Hórusz, Neb-semau, Szopdu, Szesat-Hór és Anubisz. Gyakran szentély- vagy oltár tetején fekvő krokodil alakjában ábrázolták, de már óbirodalmi reliefeken megjelenik krokodil-fejű emberként.

Kettős természetű, néha a Napisten védelmezőjeként jelenik meg, máskor Széth-tel azonosították és a Napisten ellenségét látták benne. Csak szórványosan fordul elő a Piramisszövegekben, ennek ellenére személyisége és szerepe már jól megalapozott. Azonosították a Nílussal és a Nílus áradásával[3]. Úgy vélték, képes a növényeket és a zöldségeket növésre serkenteni.[4] Ugyanakkor erőszakos természetére is van példa ezekben a szövegekben.

Az Óbirodalomban a sedeti Szobeket a krokodilisten legfontosabb manifesztációjaként említik a Piramisszövegek[5], aki megjelenik Uszerkaf, Neuszerré és II. Pepi halotti templomának ábrázolásain. Az Uszerkaf templomából származó ábrázolás csak egy töredék, melyen az isten feje és egyik jelzőjének a töredéke látható, azonban ikonográfiai szempontból érdekes. Szobek feje tetején növény látható, mely talán grafikus ábrázolásaként szolgál az isten melléknevének, amit a Piramisszövegek 507 b. mondásából ismerünk: wAD Swt, szó szerint „Zöld tollú”.[6] Az Óbirodalomból a Memphiszi sírokból papjait is ismerjük.

Az iruti[7] Szobek szintén jelentős volt az Óbirodalomban, tudomásunk van papjairól. Kultusza azonban kevéssé dokumentált ebben a korszakban, habár theophór személy- és helyiségnevek további bizonyitékai népszerűségének.

 

Kultusza a Középbirodalomban különösen jelentős, ennek valószínűleg az az oka, hogy I. Szeszósztrisz uralkodásától kezdve, de különösen a 12. dinasztia végén a Fajjum politikai és gazdasági szerepe megnő.

Ekkortól azonosítják Rével, de már a Piramisszövegekben felfedezhető kapcsolata a héliopoliszi Nap-borjú kultuszával.

A Koporsószövegekben gyakran hozzák összefüggésbe a vízzel. A Nílust Hápi személyesíti meg, de Szobek rendelkezik az áradás feletti hatalommal, mint a „Nílus ura”. Az egyiptomiak halként osztályozták be a krokodilokat, ennek eredménye, hogy Szobeket „Nagy hal”-nak (rmw wr) nevezték.[8] A folyópart és a bozót urának tartották.[9] A négy világtáj közül az északot testesítette meg, mellette a többi égtájat Dedun, Ha és Szopdu jelképezte.[10] A Koporsószövegekben tehát megőrzi növényzet és termékenység isten jellegét, utóbbi Minhez való azonosításához vezetett.

A Koporsószövegekben és himnuszokban Ozirisszel, Hórusszal és Rével való azonosítására mutatkozik törekvés. Hóruszként a himnuszokban keresi, megtalálja és életre kelti apja testét. Ezzel párhuzamosan független karakterként Hórusz segítője, Ré és minden isten védelmezője, aki legyőzi Apophiszt és felfalja a kígyó-démon szövetségeseit. Mind a himnuszok, mind a Koporsószövegek szerint kihalássza Hórusz kezeit, melyet Ízisz vágott le és hajított a vízbe egy meg nem határozott dühkitörés során.[11] A 12. dinasztia végén a Ramesszeum himnuszokban az ősvízből kiemelkedő Rével azonosítják. A Napistennel való azonosítása miatt a Középbirodalomtól gyakran visel a napkorongot, mely kettős tollal és kosszarvakkal is kiegészülhet. Ettől kezdve felveheti kos, vagy kos-fejű férfi alakját is, az Újbirodalom idején pedig számos kultuszhelyén teljes emberalakban is megjelenik. A Középbirodalomban a többi krokodilisten is beleolvad Szobekbe, így például Hentehtaira és Raheszre ettől kezdve, mint Szobek alakjaira tekintettek. A Ramesszeum himnuszok más állatalakot is hozzá kapcsolnak, így leírják bikaként, kosként, és oroszlánként is.

A sedeti Szobek, akit ekkortól Hórusszal azonosították „Szobek, a sedeti Hórusz, aki Sedetben tartózkodik” néven a királyi család egyik legfontosabb patrónusa lett, amikor III. Amenemhat egyik rezidenciáját és piramisát felépítette Hawarrában, nem messze Medinet el-Fajjumtól. A Fajjum tartomány egyik neve a Középbirodalomtól S Sbk – „Szobek tava”. A Középbirodalom végére dinasztikus és államisten vált belőle az armanti Montuhoz és a thébai Amonhoz hasonlóan. A monarchiával való szoros kapcsolatát mutatják a Szobek nevével képzett királynevek, Szobekneferu[12], 8 különböző Szobekhotep, két Szobekemszaf, valamint az is, hogy az jtj – király szót ettől kezdve két krokodillal írták.

Medinet el-Fajjumban tekintélyes méretű maradványai láthatók Szobek nagy templomának, melyet III. Amenemhat többek között egy papiruszköteges oszlopcsarnokkal egészített ki. Hawarrai piramiskörzetének romjai között pedig Szobek egy erősen sérült, de egykor lenyűgöző mészkő szobra került elő.

A Középbirodalomtól másik jelentős kultuszközpontja Sumenu[13] városa Théba körzetében, ahol, mint „Szobek, Sumenu ura” tisztelték.

A 12. dinasztia idején III. és IV. Amenemhat egy kis homokkő templomot szentel neki és az aratás istennőjének Renenutetnek Medinet Madiban. Itt, valamint Hawarrában és Gurobban Szobeket szintén azonosították Hórusszal. Az el-Lahunban talált magánlevelekben írnokok kérik jóindulatát „Szobeknek a sedeti Hórusznak, aki Sedetben székel”. Mindezek ellenére Szobek és Hórusz külön-külön istenként is tovább léteztek és Szobek megmaradt krokodilnak a fáraó kor végéig.

 

Egy töredékes Újbirodalmi történet, a „Halászat és madarászat élvezetei” szerint férfiak egy csoportja engesztelő áldozatot mutatott be, mielőtt hozzáláttak különböző tevékenységeikhez. A krokodilistent a következőképpen szólítják meg: „Ó, Szobek, a Tó ura, Senui (Snwy) fia, a nagy, a mocsaras tó felügyelője, gazdag halban, nagy az áldozatokban”.[14]

Szobek-Ré-ként az Újbirodalomban jelzője lehet a nTr smsw n ntrw, azaz „isten, az istenek legidősebbike” és több újbirodalomi emlék is úgy írja le, mint az ősvízből kiemelkedő teremtőisten (xA m nwn), aki önmagát alkotta meg (nTr anx xpr Ds.f), aki minden, ami létezik (jr ntt (nbt), qmA wnn), és akinek Napként való feltűnése megvilágítja Egyiptomot. Mint az istenek királya (nswt nTrw) és a Két Ország uralkodója (HkA tAwy) hatalmat gyakorol istenek és emberek felett egyaránt, és befolyással bír az örökkévalóságra és a maradandóságra (nb nHH, HkA Dt).

Kettős természetét megőrzi a szerencsés és szerencsétlen napok naptárában, mágikus papiriuszokban és a Halottak könyvében is.

Habár kos alakját már a Középbirodalomban felvehette, csak az Újbirodalomban azonosítják Khnummal. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy utóbbi is víz- és termékenységisten valamint annak, hogy a Középbirodalomtól őt is azonosították Ré-vel.

Az Újbirodalomban a Szobek tiszteletére épült templomok régészetileg alig dokumentálhatók, ezzel szemben írásos forrás bizonyítja létezésüket. Kom-Ombóban ekkor már Ombosz uraként tisztelték, az Idősebb Hórusszal együtt. I. Amenhotep, III. Thotmesz és II. Ramszesz is építkezett itt.

Gebel el-Szilszile védőistenének tartották, ahol a Ramesszida korban évenkénti áldozatot mutattak be Hápinak, hogy biztosítsák Egyiptom jólétét. Horemheb alatt egy nagy sziklába vájt templom készült itt Ré, Ré-Harakthy, Ptah és Szobek tiszteletére. I. Szethi, II. Ramszesz és Merneptah pedig sziklába vájt szentélyeket készítettek számára. II. Ramszesz templomának kövein az uralkodó rituális futást végez Szobek és Nekhbet előtt.

Théba körzetében Semenu és Imiotru ebben az időszakban is fontos kultuszközpontja. Sumenuban Szobek-Réként együtt tisztelik a gebeleini Hathorral és Anubisszal.

Imiotruban[15] a közelmúltban egy III. Amenhotep korabeli Szobek templom maradványai kerültek napvilágra. Szent krokodilokat is tartottak itt, két kőkamrában, amelyet boltíves tégla folyosó kötött össze. Az egyik aknát egy bronzkerekekkel ellátott homokkő lemez zárt le, melyet a papok időszakosan kinyithattak, hogy ételt dobjanak a lent, a vízben várakozó hüllőknek. Egy kivételesen szép alabástrom szobor, mely III. Amenhotepet ábrázolja, amint Szobek átöleli, további bizonyítéka az uralkodó krokodilisten iránti tiszteletének.

Thébában a krokodilistent úgy írják le az újbirodalmi műemlékeken, mint „Szobek, aki feltűnik Thébában” és, mint „Szobek a déli Opetben”. Habár saját templommal ebben a városban nem rendelkezett, megjelenik a templomábrázolásokon és az itt tisztelt isteni kilencségek tagja lesz. A Nyugati Parton, Deir el-Medinában is tisztelték.

Thébától északra egy Neschit nevű településen[16] állt temploma. Írásos források szerint többek között az Akhmimtól északra található Per-Ankhban is volt egy Szobek-Ré templom, a Wilbour papirusz pedig többször említi Anasha[17]  városbéli templomát.

Medinet el-Fajjumban III. Ramszesz építettet egy neki szentelt templomot, melyet VI. Ramszesz kiegészített. III. Ramszesz 146 szolgát, míg IV. és V. Ramszesz birtokokat adományozott ennek a templomnak.

Iuna (JwnA) a hajóépítő[18], aki több szent bárkát is készített, megépítette a sedeti Szobek hajóját, mely önálló kultuszban részesült. Maga a hajó már a Középbirodalomtól ismert.

A sedeti Szobeket az Újbirodalomban el-Lahunban és Gurobban is tisztelték.

Nem rendeltek hozzá feleséget, habár az Újbirodalom idején Sumenuban, Imiotruban, Sedetben és Anaschában Hathorral, Gebel el-Szilszilén feltehetőleg Hathorral és Rattauival együtt tisztelték. El-Kab-ban Nekhbettel együtt részesült kultuszban, az ábrázolásokon itt Fehér koronát visel a fején.

Ebben az időszakban Egyiptomon kívüli területeket is összekapcsoltak vele, így például Karnakban a „Az idegen emberek (Jwntjw) ura és a „Líbia ura” jelzőt is viseli. Núbiában számos templomban tisztelték.

 

Az Újbirodalmat követően az egyiptomiak a Nílusba fulladást áldott halálnak tekintették. A krokodil általi elragadás ugyancsak áldott halálnak számított, mivel a krokodilisten hozta ki a vízből Ozirisz testét. Talán ez az oka, hogy Szobeket a „Holttestek (XAt) urának nevezik a Pap. Louvre N. 3079-ben.

A III. Átmeneti korban és a Későkorban kultusza nem annyira erős, mint ezt megelőzően és ezt követően. El-Kabban továbbra is Nekhbettel együtt tisztelték. Thébában a Honszu templom reliefjein Herihór mutat be áldozatot Szobeknek, aki a gebeleini Hathor társaságában van. Legjelentősebb kultuszközpontja ebben az időszakban is a Fajjum. Medinet el-Fajjumi templomát a 26. Dinasztia, vagy a Ptolemaioszok idején újjá építették.

 

A Későkorban azonosították Ozirisszel, egy II. Nektanebo korabeli reliefen Behbet el-Haggarban megjelenik a krokodilfejű Szobek-Ozirisz. Ezzel egy időben Szobek Hórusz szerepében is megjelenik és elpusztítja Ozirisz ellenségeit. Szobek Ozirisszal való azonosítása valószínűleg egy szójátékon alapul: a bebalzsamozott Ozirisz újra egyesíti (sAq) tagjait, a sAq szót írhatják sbq-nek, szójátékkal Sbk – Sbq a krokodilisten neve értelmezhető úgy, hogy aki újra összeáll. Szobek nevét a Görög-római korban rendszeresen írják Sbq-nek.

Ebben a korszakban megjelenik női megfelelője Szobeket (sbkt) egy Bubasztiszból származó torzón, melyen II. Nektanebó kartusa olvasható. Ő egy krokodilfejű Thoérisz-alak, a fején napkoronggal és tollakkal, kezében késsel.

 

A Görög-római korban számos istennel azonosítják és univerzális isten lesz. Ré-re, Gebre és Oziriszre, mint Szobek alakjaira tekintettek.

A Kom-ombói nekropolisz, Sed-beg ura, ezt a helyet tartották a halotti istenek nyughelyének. Itt kettős templomot építenek Szobek és az Idősebb Hórusz számára, mindkettejük mellett megjelenik egy feleség és egy gyermek. A tengelytől jobbra (északra) tisztelt hármasság az Idősebb Hórusz, hitvese Tasenetneferet és gyermekük Panebtaui. A tengelytől balra (délre) tisztelt hármasság Szobek, hitvese Hathor és gyermekük Honszu. Szobeket Kom-Ombóban azonosították Panebtauival, így az Idősebb Hórusz fia lett.

A kom-ombói Szobekre univerzális istenként kell tekinteni. Gyakori a Nunnal való azonosítása, de azonosították Tatjenen(-Kematef)-el is, aki minden isten teremtője, és megjelenik, mint sólyomfejű krokodil napkoronggal a fején. Kom-Ombóban minden isten bá-ja és Ré ká-ja.

A kom-omboi hármasságokat Philén is tisztelték. El-Kab, Sumenu és Imiotru továbbra is kultusz-központjai voltak ebben a korszakban. Imiotruban az újbirodalmi temploma még állt körülbelül i.e. 88-ig, amikor kőtömbjeit elhordták és felhasználták Tod szent tavának megépítéséhez.

Mendészben feltehetőleg a Ptolemaiosz kortól tisztelték, Héliopoliszban pedig Atummal azonosították.

Valamikor az időszámításunk előtti évszázadban egy sumenui pap Szobek-Ré himnuszok sorát írta le, melyeket a Strassburg Papirusz 2 és 7 tartalmaz. Ezekben még mindig meg van Szobek eredeti víz- és termékenység isten aspektusa, úgy írják le, mint akiből a Nílus árad. Azonosítják Rével, így ő a Mehet-Weret tehén borja, az univerzum ura, az istenek királya. A Napisten más formáival, az önmagát teremtő Kephrivel és a sugaraival az Alvilágot bevilágító Atummal is azonosítják. Emellett Hórusszal azonosulva Ozirisz fia és védelmezője. A himnuszok a levegőisten Suval és az ősi teremtőistennel, Ptah-Tatjenennel is azonosítják. Független szerepe továbbra is meg van Ré védelmezőjeként. Ábrázolásokon megjelenik a Napbárka orrában a Napisten ellenségeit megsemmisítve.

Diodórosz említést tesz róla, hogy a Moérisz tóban tartottak és tiszteltek egy élő krokodilt, Sztrabón pedig Sedetbe látogatott és feljegyezte, hogy a tóban tartottak egy Szukhosz névre hallgató krokodilt, melyet megmutattak a túristáknak. Krokodil temetőket találtak Tebtyniszben, Magdolában (Kom Medinet Nehas), Hawarrában, Dimehben és el-Lahunban.

 

Krokodil formájú amulettek már a Predinasztikus korból is kerültek elő, ezeket bajelhárító okokból viselték, az istenre történő utalás nélkül. A koronát, vagy napkorongot viselő krokodil, illetve a krokodil-fejű férfit ábrázoló amulettek biztosan Szobekhez köthetők. Ezeket életükben azért viseltek tulajdonosaik, hogy az isten védelmét élvezzék.

Hornakht taniszi temetkezéséből egy szépen kidolgozott, apró, öntött arany krokodil-fejű férfit ábrázoló amulett került elő. Kicsivel későbbi az a napkorongot viselő példány, mely Szobek-Rét ábrázolja. Valószínűleg szintén őt ábrázolja egy szépen kidolgozott fajansz krokodil sólyomfejjel, fején napkoronggal a szaiszi korból.

 

 

Ajánlott link:

http://www.metmuseum.org/toah/works-of-art/1989.281.96

Ptolemaiosz kori, fajansz krokodil-amulett.

 

 

Képek

Szobek szentélye Niuszerré (Óbirodalom, 5. dinasztia) naptemplomának reliefjén. Berlin, Neues Museum.

Egy középbirodalom korabeli templomból származik ez a mészkőtöredék, amelyen Szobeket egy karokkal ellátott standard tetején láthatjuk. Egy királyi szerekh felé tartja a hatalom (uasz-jogar) és az élet (ankh hieroglifa) jelét. Ez a töredék a Kom-Ombóban nyílt múzeumban van kiállítva.

III. Amenhotep és Szobek 256,5 centiméter magas alabástromszobra. Újbirodalom, 18. dinasztia, Armant. 1967-ben került elő, jelenleg a Luxor Múzeumban látható.

A krokodilisten kötényt visel, a nyakában uszeh-gallért, fején pedig összetett koronát, mely kosszarvakból, napkorongból és tollakból áll. Homlokán ureusz kígyó látható. Egyik kezével az élet hieroglif jelét nyújtja az uralkodónak. A szoboregyüttes hátoldalán II. Ramszesz kartusa is megtalálható.

A kom-ombói kicsiny múzeumban számos Szobekhez köthető tárgy van kiállítva. Ez Nebnefer áldozati ajándéka, aki III. Amenhotep uralkodása alatt élt. Egy pár krokodil látható a minden oldalán dekorált gránit talapzton. A pap az egyik oldalon a felirat szerint Szobek előtt hódol, a másikon pedig az uralkodó névgyűrűje előtt. A tárgy Szobeket Hathorral kapcsolja össze, akit olykor feleségének tartottak.

Újbirodalom, 18. dinasztia, III. Amenhotep kora (kb. i. e. 1410 - 1372)

Iyhebnef Újbirodalom korabeli mészkő sztéléje, mely eredileg egy Luxor közelében található Szobek templomban állt. A felső regiszterben a sztélé tulajdonosa és apja Pia tömjént áldoznak a al alatt ülő Szobeknek és egy istennőnek akit úgy nevez meg a felirat, hogy "Szél úrnője". Az alsó regiszterben a család tagjai - Pia, Iynebnef, valmint nagyja Iya és anyja Tinetnebu - áldozati ajéndékokat visznek Szobeknek.

A Louvre E 11520 nyilvántartási számú tárgya egy bronz menat ellensúly, amelynek része egy Szobek fejét és egy uzeht-gallért ötvöző égisz. A berakások aranyból és elektrumból készültek. Az Újbirodalom idejére datálják. A menatot kultikus hangszerként is használták, ez az ellensúly valószínűleg egy ilyenhez tartozott. A nyakéket a papnők a kezükben tartották és a szisztrumhoz hasonlóan megrázták.

Szobeket krokodilfejű férfiként megörökítő bronzszobor a Későkorból. Az isten Kettős-koronát visel a fején, bal kezében talán szigonyt tarthatott. A Louvre gyűjteményében készítettem a fotót.

Az isten egy másik későkori bronzszobra, mely ugyancsak a Louvreban látható. Szobek krokodilalakban jelenik meg, a fején kosszarvakkal és napkoronggal kiegészülő Atef-korona van, mely kissé meghajlott. Az eredeti, valószínüleg szentélyt formázó talapzat mára elveszett.

Az istenség a ptolemaiosz-kori Kom-Ombóban álló templom egyik reliefjén.

 

 

Készítete: Maatkara

Közzétéve: 2010.05.14.

Utoljára szerkeszte: 2021.12.01.

 

 

Felhasznált irodalom:

Donald B. Redford (editor in chief) - The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt (The American University in Cairo Press) Volume 3, 300-301

Donald B. Redford (editor): The Ancient Gods Speak - A guide to egyptian religion (Oxford University Press, 2002)

Wilkinson, Richard H.: The Complete Gods and Godesses of Ancient Egypt, Cairo. 2003, Thames & Hudson

W. Helck/ E. Otto/ W. Westendorf, Lexikon der Ägyptologie (Wiesbaden 1975 - 1989.) Band V. 995-1031

Carol Andrews - Amulets of Ancient Egypt (University of Texas Press, 1998)


 

[1] Pyr. 1564 b.

[2] A modern Medinet el-Fajjum, melyet a görögök Krokodilopolisznak neveztek.

[3] Pyr. 507a, 508a.

[4] Pyr. 508b, 509a.

[5] Pyr. 416, 1564 b.

[6] A kutatók szerint ez utalhat az állat zöldes bőrszínére, vagy utalás a Dendera nomosz jelvényén megjelenő krokodil fején vagy hátán látható tollra.

[7] Jrwt, település el-Hibbe közelében a 18. alsó-egyiptomi nomoszban.

[8] CT VII. 183, 203.

[9] CT II. 351b-c, 352b, VII. 203d.

[10] CT VI. 259.

[11] CT II. 349-353.

[12] A 12. din utolsó uralkodója.

[13] Swmnw, a modern Gebelein.

[14] Ibd., 7

[15] A modern El-Mahamid el Qibli, Armanttól 15 km-re délre.

[16] Talán a modern Menschijeh.

[17] Tehnétől nem messze, a bal parton található.

[18] IV. Tothmesz uralkodása alatt élt.