Archaikus kor (kb. i. e. 3100 – 2650)

Az egyiptomi állam kialakulása fokozatosan történt a Protodinasztikus korban és az 1. dinasztia elején. A 0. dinasztiától a második dinasztia végéig Felső-Egyiptom királyait, akik meghódították északot, Abüdoszban temették el. Ezeknek az uralkodóknak a neveit szerekhbe írták, mely felett sólyom áll. Az 1. dinasztia elején Egyiptom egyetlen fáraó uralma alatt egyesült (mitikus neve: Ménész, történelmi alakok: Narmer, Aha), a főváros Memphisz lett. Az első két dinasztiát magába foglaló periódust az uralkodók származási helye alapján Thiniszi[1] kornak is nevezik.

Egyiptom első uralkodóinak legnagyobb teljesítménye az erős állam alapjainak megteremtése mellett, egy erős nemzeti tudatosság kialakítása és megszilárdítása volt, mely egységbe kovácsolta a nagy területen elhelyezkedő, helyi szokásokkal rendelkező régiókat. Ennek fő végrehajtó eszköze a kormány volt, amelyben jelentős pozíciókat töltöttek be a királyi család tagjai, ugyanakkor egyre inkább függött az adminisztrációt alkotó képzett közemberektől. Az Archaikus kor hivatalnokainak nagyméretű sírjai Szakkarában a királyi szolgálatért kapott jutalomról és egy kulturálisan egyre egységesebbé váló civilizációról tanúskodnak.

Az erre a korszakra vonatkozó források nem teszik lehetővé, hogy összetett képet alkossunk a korszakról. A 2. dinasztia vége felé Peribszen Hórusz mellett vagy helyett Széthtel azonosította magát, szerekhje fölé ennek az istennek a szent állata került. Nem tudjuk ennek pontos okát, elképzelhető, hogy ez egyszerűen azért történt, hogy kedvezzen Széth felső-egyiptomi követőinek. Amennyiben belpolitikai viszály volt az oka, tette akkor sem vezetett tartós ellenségeskedéshez, mert Peribszen kultusza még a 4. dinasztia idején is fennmaradt. Minden esetre Haszehemui idején megtörtént a megbékélés, mert a dinasztia utolsó királya szerekhje felett egyedülálló módón Hórusz és Széth szent állata is megjelenik. Az őt követő uralkodók visszatérnek ahhoz a hagyományhoz, hogy a szerekh fölé egyedül a sólymot vésetik fel.

Az Archaikus korban nagy mennyiségben hoztak be árukat Kánaánból és kereskedelmi kapcsolat létesült, az ún. A-csoport kultúrával Núbiában, de katonai expedíciók is indultak délre.

A 2. dinasztia végén Haszehemui utód nélkül halt meg, és a hatalom felesége, Nimaathapi királyné kezébe került, aki talán a fáraó a lánya is volt. Őt tartják a 3. dinasztia ősanyjának, két fia is király lett: Szanakht (azonos lehet Nebkával) és Dzsószer Netjerikhet.

Az alábbi táblázatban szerepel a korszak dinasztikus felosztása és uralkodói.

A korszakhoz választott tárgyam egy tábla-játék, amit mehennek neveztek. Több múzeumban volt szerencsém látni ilyet, például Berlinben és a Louvreban is. Ezt a játékot már az egységes egyiptomi birodalom kialakulását megelőzően játszották. A teljes játék-szett három elefántcsont hím oroszlánból, három nőstény oroszlánból és 6x6 db színes golyóból állt. A játékszabályokat sajnos nem sikerült rekonstruálni, ahogy a játék túlvilági szerepe sem tisztázott. Van, aki úgy gondolja, hogy a Mehen egy ellenséges lény volt, akit le kellett győzni, és akitől el kellett menekülni az örökkévalóság elnyerése érdekében, mások szerint a „Mehen misztériumai” (kultikus misztériumjáték értelemben) által nyerhető el az újjászületés a Mehen kígyó tüzes leheletében, akad olyan tudós is, aki egyik értelmezéssel sem ért egyet. A Középbirodalomtól már nincsen bizonyíték az egyiptomi forrásokban arra, hogy a mehent aktívan játszották volna.

A képen a bal oldalon látható Peribszen szilikátos fajansz Mehen táblája, mely Abüdoszi sírjából került elő több darabban. A játékszett többi része más korból származik. A középen látható golyók a Nagada II időszakból, az elefántcsont oroszlánfigurák pedig szintén az Archaikus korból, az 1. dinasztia idejéről.

Peribszen restaurált játék-táblája a Louvreban (kb. i.e. 2750).

Nyilvántartási száma: E 29891

Készítette: Maatkara

Közzétéve: 2017.09.22.

Felhasznált irodalom:

David P. Silverman (general editor) – Ancient Egypt (Oxford University Press)

The Art of Ancient Egypt – A Recource for Educators (The Metropolitan Museum of Art)

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Osiris Kiadó, Budapest, 2005)